4. Rész

Kérdően néztem barna szemeit, mire sóhajtva le ült mellém és meggyújtotta cigarettáját.
- Ma nem dolgozol? - szűkítettem össze szemeimet.
Kezei remegtek, a cigit móhón szívta, szemeit lehunyta.
- Nem. - motyogta, de rám sem nézett.
- Kate? - emeltem fel szemöldökömet.
- Most mennem kell, majd otthon találkozunk, sziasztok! - pattant fel helyéről zavarodottan majd elment. Vállat vontam majd Lizával újra beszélgetni kezdtünk.
...
- Megjöttem! - ordítottam a bejárati ajtónak dőlve.
Apu ki sétált a szobájából, mogorván rám nézett és rácsapott az asztalra.
- Ilyenkor kell haza jönni? - fújtatott.
Rá néztem az órára, mindjárt éjfél.
- Most meg mi bajod van? - féltem, így még nem viselkedett velem.
- Az, hogy holnap iskola. - forgatta meg szemeit.
- Na és? - rántottam vállat.
- Nem mindegy az neked?
- Ne feleselj! - ordította.
Mi van? Komolyan kiabál velem?
Végtagjaim remegni kezdtek, apu közelíteni kezdett felém, már láttam magam előtt, hogy pofon vág, de nem tette. Karjai közé vett majd lassan én is átkaroltam őt, hátamat végig simította amitől kirázott a hideg.
- Sajnálom, csak féltelek. - szorított még jobban magához.
- Megértem, de azért ne kiabálj, megijesztesz. - bújtam ki öleléséből.
Nem szólt erre semmit csak bólintott és vissza ment a szobájába. Ettem egy szendvicset, elszívtam egy cigit, zuhanyoztam egyet majd lefeküdtem aludni.

3 nap múlva..

Akárhányszor rákérdeztem Kate-re, apu mindig csak kifogásokat keresett, nem is tudom, örülnöm kéne vagy mi, de nekem valami sántít. Elcsórtam barátnője számát a telefonjából ezért kezembe vettem az enyémet és pötyögni kezdtem.
- Igen? - szólt bele idegesen.
- Szia Kate, Alesha vagyok. - makogtam.
- Nem tudod apuval mi van? Elég furcsán viselkedik.
- Kérdezd őt. Engem már nem érdekel. Elég ha azt mondom, hogy másba szerelmes és engem faképnél hagyott.
- Értem, köszönöm, és ne haragudj. - motyogtam
- Szia. - nyomtam ki, készüléket számhoz emelve kezdtem el gondolkozni.
Szóval szét mentek, de ki az akibe szerelmes?! Na jó, honnan tudhatnám?! Egy barátnőjét sem ismerem. De mindegy is, hiszen az ő dolga.
~ Bár most már eléggé kíváncsi vagyok.
Gyorsan megfőztem, ki takarítottam a szobám, ettem, majd le is tusoltam. Délután 5 óra van de aput reggel óta nem láttam. Talán annál a lánynál van akit szeret. Sóhajtva ültem le a kanapára majd bekapcsoltam a Tv-t. Egy normális dolog se ment rajta így random kiválasztottam egyet és azt néztem. Hátra dőlve figyeltem az egyik főzőműsort.
- Al. - rázott meg valaki, kómásan rá néztem majd mosolyra húzódott a szám.
- Be aludtál? - ülte le mellém apu.
- Aha. - ásítottam el magam, mire fáradt tekintetemet bambulni kezdte.
- Hol voltál? - néztem rá kérdően.
- Haverokkal iszogattunk. - vont vállat.
Láttam rajta, hogy ivott. Szemei majd le csukódtak.
- Valami baj van? - kérdésem hallatára kínosan felkacagott.
- Baj az mindig van. - mosolygott.
- Apuuu.
- Szakítottam Kate-el, tudod a parkba, a múltkor. De engem nem érdekel már semmi Alesha, csak te és izé.. - bökte végül ki majd az utolsó szót elharapta.
Mindkét szemöldököm felhúztam.
- Te vagy számomra a legfontosabb. - fogta meg jobb kezem és aprókat simított rajta.
Elmosolyodtam, pirulva lehajtottam a fejem.
Még is mi a francért pirultam el? Ő az apám, nem a kiszemelt pasim. Te jó ég!
- Elpirultál. - vigyorgott rám, mire én meglöktem őt.
- Csak melegem van. De most megyek jó éjt!- motyogtam és fel álltam a helyemről.
- Nem iszol velem valamit?
- Legyen.
Gyorsan a hűtőhöz rohant és ki vett egy üveg whiskyt, kikerekedett szemekkel néztem ahogy önt nekem, még soha nem kért meg rá, hogy igyunk főleg alkoholt. Lassan elém sétált majd kezembe nyomta a teli töltött poharat, koccintásunk után mohón beleittam. Marta a torkom de nem törődtem vele, éreztem ahogy az egész testemet átjárta, jól esett. Oda sétáltam az asztalhoz, öntöttem még magamnak, és lehúztam. Mosolyogva figyeltem aput aki bekapcsolta a zenét, hogy legyen egy kis hangulat. Elkezdtem énekelni Bink - All The Small Things c. számot mire apu elröhögte magát. Én is nevetve borultam le a kanapéra, szédültem, de nagyon jól éreztem magam. Apára néztem, szám legörbült, sírt. Óvatosan meg simogattam hátát mire könnyekkel teli arcát felém mutatta.
- Mi a baj? - suttogtam, csak megrázta a fejét és átölelt. Ott ültünk ölelkezve, hátra dőlve majd mindkettőnket elnyomott az álom.
Reggel egy nagy puffanásra keltem, a hang irányába tekintettem. Apu leejtett valamit. Megdörzsöltem szemeimet majd ásítottam egyet. Nem szóltunk egymáshoz, tudtam, hogy legbelül neki fáj. Az okát sajnos nem tudom, de idővel megkérdezem majd tőle. Öntöttem magamnak kávét és egy cigi kíséretében megittam. Még mindig némán ültem helyemen majd telefonom csörgésére lettem figyelmes.
Egy új üzenet.

Kevin..

Kérlek gyere vissza hozzám! Hiányzol!

Unottan dobtam le az asztalra a készüléket.
- Ki az? - nézett rám kérdően apu.
- Kevin. - legyintettem magam előtt, hogy nem érdekes.
Bólintott.
- Nem szereted már?
- Nem. - mondtam határozottan, egy kisebb fejrázással követve.
Nem mondott rá semmit, inkább az ebédet főzte. Felálltam helyemről, a szobámat vettem célba, kihalásztam szekrényemből egy bugyit, melltartót, egy nadrágot és egy felsőt és a fürdőbe vonultam. Magamra engedtem a forró vizet, a bőröm égett de ne érdekelt. Bekentem magam a kedvenc tusfürdőmmel, majd amikor úgy éreztem, hogy le mostam magamról a szennyet, megtörölköztem és felöltöztem. Hajamat kifésültem, fogat mostam és raktam föl magamra egy kis sminket. Mosolyogva léptem be a konyhába, apu rám nézett, ő is elvigyorodott.
~ Annyira szép mosolya van, és olyan jó illata. - ámuldoztam. Nem értem magam, miért gondolok ilyenekre. Vállat vonva léptem oda mellé. Figyelni kezdtem karját, mindig is tetszettek a tetoválásai, annyira jó áll neki.
- Miért szakítottál Kate-el? - tettem fel neki a nehéz kérdést, mire idegesen rám pillantott és nyelt egy nagyot.
- Mindegy. - motyogta.
- Mond el kérlek, bízhatsz ben...
- Mást szeretek.  - vágta rá.
- Kit? - láttam rajta, hogy nem tetszett neki a faggatásom.
- Nem ismered. - legyintett.
Nem kérdezgettem tovább, fel rohantam a szobámba. Valamiért rám jött a sírhatnék, szememből potyogni kezdtek a könnyek, telefonomat elővettem majd a múltkor fel tett kérdésre olvastam megint a válaszokat. Nem írtak rá többen, csak az utolsót olvastam el újra. Nem lehetek szerelmes a saját apámba, az ki van zárva. Nem is tudom, hogy hogy lehet valaki ennyire sík hülye. Komolyan, biztos nem százas aki ezt írta.
Halk kopogást vettem észre.
- Gyere kész az ebéd. - nyitott be apu semleges arccal.  Bólintottam majd követve őt az asztalhoz ültünk és enni kezdtünk. Igazából rohadtul nem voltam éhes, bántott, hogy apunak rossz kedve van. A gyomrom is fájt olyan ideges voltam. Halkan megköszöntem a kaját és felballagtam, az ágyra borultam és rögtön el fogott az álom.
Délután 5 körül keltem fel, a hasam mindig görcsölt, óvatosan le ballagtam és rágyújtottam. Nem volt itthon apu, ezt arról állapítottam meg, hogy nyitva volt a szobája ajtaja. Biztosan ahhoz a lányhoz ment. Gondolatom után a fürdőbe rohantam, lekuporodtam a wc elé, és kijött belőlem aminek ki kellett jönnie. Megtámaszkodtam a fürdőkád szélében, majd amikor úgy éreztem, hogy jobban vagyok fel álltam és lefeküdtem a kanapéra.

Egy parkba voltam, mellettem egy férfi állt, arcát nem láttam. Gyöngéden végig simított arcomon, majd óvatosan összekulcsolta kezünket. Ballagtunk egy kisebb úton, senki nem volt ott, csak mi. Boldog voltam, mosolyogtam. Ahogy mentünk, az ég sötétté vált, az eső eleredt. Ruhámból folyt a víz, az ismeretlen férfi rám nézett, majd én is rá. 
- Apu. - suttogtam.